A keresztségről és konfirmációról

Jézus Krisztus miután feltámadt, a mennybemenetele előtt parancsot adott tanítványainak, hogy minden népből neveljenek Őt követő tanítványokat. A tanítvánnyátétel része a keresztelés és a tanítás, gyakorló Krisztus-követő életre nevelés. A keresztség maga az Isten szövetségébe való befogadás jegye és külső pecsétje, olyan mint egy kitárt kar, vagy kinyitott ajtó.

Reformátusként valljuk a gyermekkeresztséget, de fontos, hogy ez felelősen, a hitre nevelés parancsát komolyan véve történjen. Hisszük, Isten munkálja az elhatározást a szülőkben, egyúttal hívja őket és az egész gyülekezetet, hogy egészen kis kortól közvetítsék a gyermekeknek Jézus Krisztus meghívását, tanítsák és neveljék őket a hitben példamutatással Krisztus parancsának szellemében, közösségi életükkel, szeretettel, de mindenek előtt az Isten szeretetéről szóló örömhír továbbadásával: „a hit hallásból van”.

A hitben való nevelés alapvető közege a család és a gyülekezet, ezt egészíti ki az óvodai és iskolai hittanoktatás. A családdal együtt arra szövetkezünk, hogy fokról-fokra, életszakaszról-életszakaszra befogadó és a keresztyén hivatásra felkészítő közösségben formálódjon a gyermek. A presbitérium döntése alapján a keresztelésre készülő családokat meghívjuk a keresztkérdések tanfolyamra, amelyet egy évben kétszer, tavasszal és ősszel hirdetünk meg.
A hitben felnövés fontos állomása a konfirmáció.

Erre legkorábban 8. osztályos korban kerülhet sor, a felkészítés két éven át tart. Természetesen erre az aktusra később, bármikor sor kerülhet. A konfirmáció lényege, hogy a fiatalok vallást tesznek a hitükről, az üdvösség alapvető igazságainak ismeretéről számot adnak, egyúttal megerősítik szüleik kereszteléskor tett fogadalmát, a gyülekezet pedig befogadó szeretetével megerősíti őket a hit útján, meghívja és felhatalmazza őket az úrvacsorai közösségben és gyülekezet szolgáló közösségében való részvételre Isten személyes áldását kérve rájuk. A konfirmációra való jelentkezés a gyülekezet lelkészénél történik.