A Pestszentimrei Református Egyházközség gyökerei a XX. század elejére nyúlnak vissza, amikor a gyorsan fejlődő Soroksárpéteriben egyre több református család telepedett le. Az önálló gyülekezet 1916-ban alakult meg, az alakuló közgyűlésre április 9-én került sor, 122 nevet jegyeztek fel az alapítók között. Kezdetben az ócsai, majd a kispesti református egyház támogatásával működött. A pestszentimrei református gyülekezet története különleges a magyar reformátusságban, hiszen ugyanannak a lelkipásztornak, dr. Széky Endrének a szolgálata alatt három templom is épült.

• 1927. október 27-én avatták fel a gyülekezet első, kőből épült templomát, amely erdélyi, kalotaszegi stílusban, négy fiatornyos toronnyal készült. Az ünnepi felszentelést Ravasz László püspök végezte. Az építkezés országos adománygyűjtésből valósult meg, amelynek megszervezésében Széky Endre vállalt meghatározó szerepet. 
• 1944–1945-ben, Budapest ostroma során a templom súlyosan megsérült, majd gyakorlatilag elpusztult. A gyülekezet néhány évig méltó istentiszteleti hely nélkül maradt. 
• 1946. augusztus 11-én szentelték fel az úgynevezett barakktemplomot, amely egy Svájcból adományként érkezett, háromszáz férőhelyes katonai fabarakkból készült. Az avatáson Tildy Zoltán köztársasági elnök is részt vett. A szerény épületet csak egy kis harangház és a rajta álló betlehemi csillag jelezte templomként, mégis húsz éven át ez lett a pestszentimrei reformátusok lelki otthona. 
• Az új kőtemplom felépítését a hatóságok hosszú éveken át nem engedélyezték. Végül – a gyülekezet kitartó közbenjárásának eredményeként – 1965. március 8-án megkezdődhetett az építkezés. Az új templomot 1966. május 29-én, pünkösd ünnepén szentelték fel. Az épület az eredeti templom alaprajzát követte, de a kor politikai viszonyai miatt torony nélkül épülhetett meg, így külső megjelenése jóval egyszerűbb lett elődjénél. Nevéhez nemcsak a három templom felépítése fűződik, hanem a kultúrház, az aggmenház, a cserkészcsapat, a dalárda és számos közösségi kezdeményezés megszervezése is. Nem véletlenül nevezik őt a pestszentimrei református gyülekezet templomépítő lelkipásztorának.

A rendszerváltozás után lehetőség nyílt a templom teljes helyreállítására. 1998 és 2000 között nagyszabású külső és belső rekonstrukció zajlott, amelynek során felépült a mai templomtorony is. Bár formájában nem azonos az 1927-es toronnyal, annak erdélyi ihletését idézi, és ezzel a templom ismét visszanyerte városképi hangsúlyát. A felújítási munkák a következő években is folytatódtak, így 2004-re a templom kívül-belül megújult, korszerű és méltó otthona lett a gyülekezetnek. Orbán Kálmán és felesége Orbán Kálmánné Magdus szolgálatának idején külső és belső újulások egyszerre történtek. 2003-ban az egyházközség alapította meg a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola intézményt, amely ma is fontos része a közösség szolgálatának.